mákvilág

Mi az összefüggés Vermeer csodálatos festménye és a mák között?:) Van! És a mai napig használják, kinyitjuk a titkok ládikáját...

A kulcs: a mákolaj. A mákolaj nagyon jó a bőrnek, nagyon egészséges belsőleg, de legalább ennyire fontos volt anno, mint a festéshez használt adalék. Vermeer biztosan használta a mákolajat a világhírű Lány fülbevalóval c. festményéhez. De miért is?:)

A mákolajat többek között a reneszánsz és a barokk művészek használták festékalapanyagként, mivel a festők számára számos előnyös tulajdonsággal rendelkezett.

1. Festékhordozó szerepe: A mákolaj alapvetően egy olaj, amelyet festékek hígítására és a festékek kenhetőségének javítására használtak. A mákolaj jól keveredik a pigmentelemekkel, és segítette a festékek sima felhordását a vászonra.
2. Száradási idő: A mákolaj lassabban szárad, mint például a lenolaj, ezért a festők képesek voltak több időt szánni a részletek finomítására, és hosszabb ideig dolgozhattak a festéken, anélkül hogy az gyorsan megszáradt volna.
3. Szín- és fényhatások: A mákolaj különleges fényességet ad a festékeknek, így a festmények gazdagabbak és élénkebbek lehettek. Különösen a bőrtónusok és a lágy árnyékok festésére használták, mivel a mákolaj segített finom átmeneteket és részleteket kialakítani.
4. Tartós hatás: A mákolaj használata hozzájárult a festmények tartósságához. A mák olaja jól megőrzi a színek frissességét és fényét az idők folyamán, így a festmények hosszabb ideig megőrzik eredeti megjelenésüket.

Jan Vermeer (1632-1675) a holland festészet egyik legelismertebb képviselője, az "Észak Mona Lisája",  a Lány fülbevalóval c. képe 1665 körül készült. A kép az egyik ideáltípusa az ún "fentartott figyelmi huroknak", azaz annak, hogy miért nem tudunk elszakadni a képtől.

„Figyelned kell őt, ha akarod, ha nem. Szeretned kell, akár akarod, akár nem. És minél tovább nézel valakit, annál szebb vagy vonzóbb lesz." (Martin de Munnik)