mákvilág

A flódni szavunk eredete a német "Fladen" szóból ered, ami "lapos süteményt" jelent, de hát a flódni nem is lapos:) Nézzünk egy kicsit utána...

A kutatások szerint a "fladen" első említése Kijevből származik, a X. századból, később több középkori leírásban is megjelenik, akkoriban még sajttal készítették, később almával, szilvával vagy mazsola hozzáadásával. A mai flódni eredete Dél-Németországban keresendő, az elkészítési fortélyok onnan terjedtek tovább Kelet-Európába. Számos módosuláson ment keresztül az idők folyamán készítették rétestésztából, kelt tésztából, vajas tésztából de macesszal is. A flódni kezdetben inkább a mai réteshez hasonlított és sós sütemény volt. A cukor elterjedésével vált édes finomsággá.Készítették almával, cseresznyével, meggyel, szilvával, mazsolával.

A flódni Magyarországon vált a zsidó ünnepek "sütikirálynőjévé", a századelőn nem telhetett el úgy a zsidó farsang vagy a Tóra örömünnepe, hogy ne fogyasztották volna ezt a remek süteményt.  Az igazi, eredeti flódni elkészítése nagyon nagy odafigyelést igényel: a négyrétegű tölteléket (alma, dió, mák, szilvalekvár) külön kell megfőzni, majd egybesütni. Az almát borban párolják, a mákot reszelt citromhéjjal és sziruppal, a diót pedig mazsolával és rummal készítik elő a sütésre. 

 Nagyon sokféle flódni-féle recept létezik és mindenki esküszik arra, hogy az övé a legjobb:) Egy dolog biztos: az autentikus flódnihoz a töltelékeket külön kell megfőzni (a lekvárt is) cukorral, fűszerekkel, esetenként borban. A tészta akár élesztős, akár omlós, pihentetni kell. A rétegek sorrendje mára "szentírássá" vált, alulról fölfelé: mák, dió, alma, lekvár. Flódnira fel::)